A COVID-19 vakcinákról

A COVID-19 elleni vakcinákról

Egyik COVID-19 elleni védőoltás sem használ ép vagy élő koronavírust. A védőoltás nem akadályozza meg teljes biztonsággal a megfertőződést, egyeseknél még akár panaszokkal járó betegség is kialakulhat, védőoltás mellett ennek esélye azonban sokkal kisebb. A súlyosabb megbetegedés elkerülése a cél, ezt figyelembe véve pedig a 70-90 százalékos védettség nagyon jó eredménynek számít. A védőoltások mérsékelik a tüneteket és remélhetőleg jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedések előfordulását.  Hiába lehet az oltás mellékhatása fertőzésszerű tünet (az immunválasz kialakulása jelentkezhet panaszként), koronavírus fertőzést biztosan nem okoz. Mivel azonban az immunizáltság a második oltást követően alakulhat ki, a köztes időben nem kizárt, hogy valaki koronavírus fertőzést kapjon, vagy az oltás ellenére is beteg legyen. Ez azonban nem az oltás eredményeként, hanem annak ellenére alakul ki. Mivel a fertőzést többször elkaphatja bárki, így javasolt a védőoltások beadása annak is, aki korábban átesett már a fertőzésen. Nem tudjuk ugyanis, milyen hosszú távú védettség alakul ki COVID-infekciót követően, emiatt az ismételt fertőzés miatti betegség vélhetően kivédhető a védőoltással. Azt tudjuk korábbi más fertőzésekkel szembeni oltásokból, hogy a védőoltások hatékonysága csökken az immunrendszer változásai miatt 65 év felett, de az elhízott (40-es BMI feletti) személyek esetén is. Maga a koronavírus fertőzés és betegség kialakulás szempontjából viszont önálló kockázati tényező az elhízás és az idős életkor, fontos lenne ezen érintett személyek kiemelkedő védelme. Az oltási eredmények, így a vakcinák hatékonysága külön nem ismert még az érintett esetek körében. Fontos szempont lesz a mutáció is, hiszen a gyorsan mutálódó vírusok ellen fel kell venni a lépést és az új mutációra is hatékony vakcinát kell előállítani. Ezt azonban a célegyenesben jelenleg lévő - elsősorban RNS alapú - vakcinákat gyártó gyógyszercégek nem érzik akadálynak. Fontos azt is tudni, hogy nem minden mutáció jelenti azt, hogy a korábbi oltások elvesztik hatékonyságukat.

A jelenleg Magyarországon engedélyezett vakcinák a következők:

1. Oxford/AstraZeneca
A vakcina klinikai vizsgálatában a legtöbb résztvevő 55 évesnél fiatalabb volt, azonban az eddigi eredmények szerint a vakcina idősebbekben is hatásos volt (62-90 %). A vakcinát normál hűtőben kell tárolni, és két dózisra van szükség az immunizációhoz. Újdonság, hogy az Oxford/AstraZeneca és a Szputnyik V vakcinák kombinációs vizsgálatát tervezik a vakcina effektivitásának növelése érdekében. A kombinált vakcinával történő vizsgálatokat Oroszországban végzik majd.

2. SzputnyikV/Gamaleya
Az orosz vakcina egy adenovírus vektor vakcina, mely effektivitása az Oxfordi vakcinához hasonlóan 91,4 %-os. A postregisztrációs tanulmány jelenleg is fut. Az oltást 2-8 fok között kell tárolni, 2 dózisra van szükség. A Szputnyik vakcinában egyedülállóan két különböző humán adenovírus vektort kombináltak, mely erősebb és hosszabbtávú immunválasz kiváltására alkalmas az egykomponensű vakcinákkal összehasonlítva. A Gamaleya 2020. novemberben felajánlotta az Astra Zenecanak, hogy használja fel a Szputnyik vakcina egyik komponensét a klinikai kutatásában. Az AstraZeneca elfogadta a felajánlást és vizsgálatait a Szputnyik vakcina adenovírus vektorral (Ad26) kombinálva kezdi meg 2020 végén.

3. Moderna

A Moderna ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Pfizer. Az effektivitást ez esetben 95%-nál húzták meg. Ebből is két dózist kell adni, de 4 hét különbséggel. Ezt a vakcinát könnyebb tárolni, mert stabil marad -20 fokon 6 hónapig.  

4. Pfizer/BioNTech

2020. novemberben közölte eredményeit a Pfizer/BioNtech, miszerint a vakcina 95%-os effektivitást mutatott. Az oltásból két dózist kell beadni, 3 hét különbséggel. A védettség a második adag után kb. a 7. napon alakul ki. A vakcinát -70 fokon kell tárolni és speciálisan szállítható csak szárazjég között. A Pfizer-vakcina fő alkotóeleme az mRNS (messenger, azaz hírvivő RNS)- ez a vírus genomjának egy ártalmatlan darabkája, ami becsapja a szervezetet, miáltal eléri, hogy az ellenanyagot termeljen. A vakcinában van lipid (olyan zsírnemű anyag) is, ami azt segíti, hogy a kódolt üzenet át tudjon jutni a sejthártyán.